Miért hisszük, hogy tudjuk, amikor nem tudjuk?

Veled is előfordult már, hogy azt hitted, hogy sikerült végre jól megértened valamit angol nyelvtanból? Aztán a következő óra vagy dolgozat után már azt is megkérdőjelezted, hogy a Föld bolygón vagy-e? 🙂

A rossz hír: ez nem csak nyelvtanuláskor fordul elő, hanem úgy általában, ha tanulsz valamit. Ezért a következőkben nem kifejezetten csak az angoltanulással fogok példálózni, hanem a tanulással, mint tevékenységgel.

A jó hírek: nem vagy egyedül, nem vagy buta, és ez egy megoldható probléma!

Ebben a cikkben kifejezetten arról a szituációról fogok írni, amikor meggyőződésünk, hogy értünk valamit, aztán belátjuk/felismerjük, hogy közel sem ez a helyzet. Arról a jelenségről, ami az internetes kommentszekciók sajátossága, hogy nagyon keveset tudunk valamiről, de annál magabiztosabban szólunk bele, majd egy másik bejegyzésben írok.

Miért van az, hogy azt hiszem tudom, de igazából nem tudom?

Ez egy bosszantó dolog, és úgy érzed, hogy csalódtál a képességeidben, de valójában ez egy természetes és létező jelenség. Az órán a tanár elmagyarázza a koncepciót, felold bizonyos kifejezéseket, amiket a magyarázathoz használ, te szépen lejegyzeteled azt, amit megértettél. Aztán az óra végén levonod a konklúziót, hogy ez sima liba, már tudsz is mindent.

A következő órán az előző órai magyáraztra épül az anyag, és hirtelen úgy érzed, mintha ott sem lettél volna az órán.

Mi történt a kettő között?

Egyrészt, meg voltál győződve, hogy értesz mindent. Öreg hiba.

A hamis meggyőződés érzésének két oka van.

Az egyik, amikor valamiről már hallottunk, ismerősen cseng, azt elkönyveljük, hogy „oké, erről már hallottam” = „tudom”.

A másik ok, pedig az, hogy amikor egy adott témáról akár csak részleges ismereteink vannak, akkor az lesz az érzésünk, hogy „ugyan nem tudok mindent, de eleget tudok róla”.

A hamis meggyőződésből pedig az következett, hogy a) át sem olvastad az anyagot, b) elolvastad otthon újra, megcsináltad a házit, de csak hogy elmondhasd, hogy készen van. Utóbbi esetben a probléma az, hogy egyszer sem merültek fel benned kérdések az anyaggal kapcsolatban, azaz felületesen tanultál.

Hogyan lehet tényleg, de tényleg(!) megtanulni valamit?

Íme néhány tipp, hogy a jövőben elkerülhesd a csalódást:

A tudás igazi tesztje a tanítás: akkor értesz igazán valamit, ha azt el tudod magyarázni másnak, akár többféle megközelítésből is. Nem fogsz rögtön tanári diplomát kapni, ha elmondod az osztálytársadnak Otto von Bismarck szerepét a Német Császárság megerősödésében, de legalább nagyon jól fogod érteni, és készen állsz majd keresztkérdésekre is.
Amikor házit írsz, vagy önállóan tanulsz, ne csak a feladatokat töltögesd. Mielőtt ennek neki vágnál, írj egy jegyzetet arról, hogy mire emlékszel az anyagból, milyen kérdések merülnek fel benned, van-e bármi, ami nem áll össze. Ez segít abban, hogy rájöjj, minek kellene utánanézned, vagy megkérdezned a tanárodtól.
Használd a 21. század adta lehetőségeket, és nézz szét az interneten. Tudom, hogy nem feltétlenül izgalmas számodra minden egyes tantárgy, és abszolút nem érdekelnek a részletek a nem kedvenc tárgyakból. Ismerős helyzet, de erre jó az internet: kezdj el kutakodni a téma után, találni fogsz videót, infografikát, képeket, cikkeket, akár még játékokat is, amik segítenek abban, hogy emészthetőbb legyen az anyag.

A tanulás, mint tevékenység

A fenti tippeket figyelembe véve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanulás nem egy passzív dolog. Nem az a tanulás, hogy beülsz a padba, a tanár beszél, te bólogatsz, kicsöngetnek, és kész. Ettől még soha senki nem tanult meg semmit. A tanulás az, amikor elkezded alkalmazni a megtanultakat a gyakorlatban. Például angolul társalogsz valakivel, így beszéled a nyelvet. Megtanítod valakinek a kombinatorikát. Írsz egy haikut vagy egy limericket a napodról.

Lássunk erre egy konkrét példát is. Angolórán a Present Perfect igeidőt tanuljátok. Megvan, hogy a múltban kezdődött, de még most is tart, blablabla, már az egész osztály kórusban tudja ismételni ezt a definíciót. De tényleg tudod használni is? Teszteld le, például azzal, hogy angolul leírod, mióta jársz iskolába, mióta hallgatsz Lady Gagát, mióta érdekel a Forma-1, és így tovább. Minél több ilyen mondatot tudsz előállítani, annál erősebben vésődik az agyadba az információ, majd a gyakorlat.

Sikeres tanulást kívánok!